Miért gondolják sokan, hogy télen 10 centis hóban biciklizni egy olyan tevékenység amit nekem mint budapesti adó(nem keveset)fizető autósnak tolerálnom kellene?

Régóta hangoztatott véleményem, hogy aki Budapesten, a bicikli utakon kívül tekerni akar az menjen ki A MARGITSZIGETRE, Városligetbe, bárhova ahol ezt a rendkívül egészséges tevékenységet a tiszta levegőn és a közlekedés ellehetetlenülése nélkül megteheti. Magam is hasonlóképpen teszem.

Ami jó lenne, ha a mostanában új irányzatot meghódítani igyekvők ha megpróbálnának befogadni, az a következő:

Budapest az egy város. Mint ilyennek van egy közlekedési történelme és gyakorlata. Lehet ez bármilyen is, de az tény, hogy nem a 6-os számú lócitrom kupac utáni, tanyai felvezető körgyűrű az, ahol egyre több vidékről betelepülő szeretné a hozott közlekedési kultúráját a városiakra ráerőltetni.

Tegyünk már különbséget!

Van a szórakozásra épülő, a mindennapi fittséget megőrző kerékpározás. És van a looser kategória legmagasabb fokán lévő: - nincsen pénzem még BKV jegyre sem ezért kikiáltom magam környezetvédőnek és szarok arra mibe került az általam ingyen használ infrastruktúra kialakítása- mentalitású kerekezés.

Ez a csoport megpróbálja magát valamiféle harcos környezetvédő szerepében feltüntetni, holott kizárólag az a kényszer szülte helyzete diktálja minden cselekedetét, hogy jelenleg mindössze egy drótszamár az, amivel villoghat a -10 fokos belvárosi latyakban.

De persze ez más évszakban sincsen másképpen. De erről egy kicsit később.

Még egyszer szeretném nyomatékosítani: Más vidéki városokkal szemben Budapesten ezelőtt néhány évvel még teljesen ismeretlen fogalom volt a buszsávban és az autók között haladni próbáló biciklista.

És ez teljesen rendben is volt. Éppen azért mert nem keverte össze senki a közösségi közlekedést a közösségi szerencsétlenkedéssel.

Igen menj el egy vidéki településre és ott valóban azt látod, hogy nagyon magas azok aránya akik kerékpáron kezdik a napot gyárba, boltba, bárhova menet. És teszik ezt bármerre is vezet az útjuk, nap mint nap, esőben, hóban, sárban. Tegyék. Ezen települések infrastruktúrája viszont ehhez a viszonyokhoz is van „kialakítva”. Jó nekik az ami van. Mert autót vagy nem akar vagy nem tud megengedni magának. És ez mindenkinek a saját dolga. Kényszerből használja bárki ezen körülmények között a bringát. Százból száz ember, ha egy csoda folytán beülhetne egy limóba, sofőrrel, örökre elfelejtené azt. Legfeljebb amikor a sok autókázáshoz nem szokott feneke elkezdene növekedni, akkor váltana át egy szobabiciklire a kondi miatt.

Tudjátok mit? Nem is érdekel ki miért és hogyan jár vidéken biciklivel!

Egy pillanatra had révedjek a múltba…

Anno gyermekkoromban többször is szemtanúja voltam, amint a járdán biciklizni próbálókat az első arra járó rendőr azonnal leparancsolta, járdáról és kerékpárról.

Ha mást nem is de ezt visszavágyom az átkosból.

Tavalyi évben írd és mond: 3 komoly incidensem volt, egy hét alatt, mert a Margitszigetre menet a táblával és egyéb módon tiltottan a járdán haladó bicikliseket lefegyelmeztem onnan.

Állíthatjuk, hogy kényszerhelyzet. Ok. De sajnos napi tendencia lett már máshol is, hogy melegebb időkben akár a körúton akár máshol komoly sebességgel haladó biciklistára kell vigyázni a JÁRDÁN!

A fiam már kinőtte a totyogós korszakot de anno nagyon szerettünk a városban sétálni vele. Mindent megnézett kirakatokat egyebeket, és minden érdekelte. Mint minden normális kisgyereket. Ma elképedve látom, hogy a szülők inkább terelgetik a csöppségeket, minthogy valamelyik apa egy tisztességes pofon keretében letisztítaná a kerekezőket a járdáról.

Ezek már annyira nem egyedi esetek, hogy gyakorlatilag bárki szembesülhet vele, ha márciustól kimegy bármelyik belvárosi kerület forgalmasabb területére. A legszebb az az egészben, hogy ezek a tuskók nem is kamaszok, hanem többnyire már meglett, de minimum 25-30 éves emberek. A tavalyi év legújabb vívmányaként már ahol lenne bicikli út ott sem kizárólag ott közlekednek. Eklatáns példa a Hungária körút népliget utáni Lurdy ház felé vezető szakasza. Igen vagyok olyan barom néha, hogy arra sétálok. Az egyik oldalon bicikli út a fele járdán, arra már menni sem merek. De amikor a múltkor a túloldalon is nekem jött hátulról egy tempósan haladó elmebeteg, komoly rugdosás volt.  De érdekes módon a kerékpárosok vannak legjobban felháborodva ha valaki véletlenül gyalogosan rátéved a bicikli útra. Valami igen komoly gond van itt.

Nem ragozom most itt tovább, lesz még módom és mondanivalóm is a folytatáshoz. Közlekedési kultúra stb.

De zárszóként mindenképpen szeretném ha kedves közlekedő „egészséges” életmódot folytató biciklis társaim megértenétek:

Csak az autós közlekedésemből adódóan a következő adókat fizetem egy évben:

Kb. 75.000 Ft teljesítmény adó,

Kb. 100.000 Ft a benzinbe beépített adó,

Kb. 65.000 Ft biztosítás.

A járulékos költségeket egyáltalán nem említem most, ennek egyébként a többszöröse.

Ezekből az összegekből tartják rendben, úgy ahogy az utakat, és építenek néha újakat.

Nem panaszképpen említem egyébként, mert még ha drágálom is néha, megengedem magamnak, mert megtehetem és mert azért van autóm, hogy használjam, azért lakom Budapesten, hogy ne Ózd külsőn keljen például.

Azon polgártársaink akik a Bkv-t választják, bár úgyszintén kényszerből nagyrész, de a jegyek árával szintén hozzájárulnak a fentebb említett költségekhez. Amiből Budapest olyanná válik amilyen. Kicsit savanyú de a miénk.

Ellenben te aki most már évről évre egyre szemtelenebb módon kihasználod a lehetőséget és mint a pióca egyre inkább a gazdatesten élősködve rontod le a város élhetőségét SEMMIVEL SEM JÁRULSZ HOZZÁ A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁHOZ! Nem vonok most párhuzamot, mindenki vonja le maga a következtetéseit. De ez a teljességgel egyoldalú, kizárólag követelésen alapuló magatartás, még ha igyekeznek is néhányan szebb köntösbe öltöztetni, nem tartható tovább!

Komolyan kíváncsi vagyok mások véleményére. Csak nekem lett már ennyire elegem a tendenciából?